Városunkról dióhéjban

varosunkrol

A kezdetek

Ott, ahol a Sajó a Tiszába siet, őseink jónak találták a helyet arra, hogy letelepedjenek. Az egykori Tiszaszederkény falut először 1268-ban említi írásos emlék, egy oklevél Villa Scederkyn néven. Az ősi települést az időjárás és a történelem viharai egyaránt megtépázták, a török hódoltság alatt teljesen elnéptelenedett. Lorántffy Zsuzsanna volt az, aki 1651-ben 32 hajdú családdal újratelepítette a falut. A város címerében ezért jelenik meg a hajdúk vitézségére utaló kardot tartó kar és a fejedelemasszony jelképe; a szőlőlevél. Lorántffy Zsuzsanna emlékét a Tiszaszederkény városrész központjában felállított egészalakos szobor őrzi, amely Józsa Lajos alkotása. A mai várost a II. világháború utáni szocialista ipartelepítési program hívta életre.

Iparfejlesztés

Az ipari bázis megteremtése 1953-ban egy 200 MW-os hőerőmű építésével kezdődött. A Tiszai Vegyi Kombinát első működő egységét, a gázüzemet 1959-ben helyezték üzembe, a festékgyár 1961-ben, a műtrágyagyár 1964-ben kezdte meg működését. Az olefin-program adott újabb lendületet az ipar fejlesztésének. A petrolkémiai tevékenység 1970-ben az első polietiléngyár üzembe helyezésével kezdődött. 1971-ben a Tiszai Hőerőmű újabb ütemét kezdték el építeni, a 880 MW-os erőmű utolsó blokkját 1979-ben adták át. 1973-ban kezdődött a Tiszai Kőolajipari Vállalat építése, és 1978-ban beindult a kőolajfeldolgozás. A három gyárkomplexum mellett Tiszaújváros önkormányzata zöldmezős beruházással hozta létre a 140 hektáros Tiszaújvárosi Ipari Parkot 1997-ben. A teljes infrastruktúrával ellátott ipari parkban kedvező körülményeket teremtettek az ipari és kereskedelmi vállalatok számára. Az ipari parkban több mint 10 ezer főt foglalkoztatnak a betelepült vállalkozások.

Városfejlesztés

Az ipari létesítmények építéséhez, működtetéséhez munkaerőre volt szükség, a dolgozóknak pedig lakásra volt szükségük. A város első lakói 1957-ben költöztek be a korábbi szántóföldön épült lakásokba. 1964-ben már 1500 lakás állt az itt élők rendelkezésére. A település 1966-ban városi rangot kapott, 1970-ben befejeződött az első 10 ezer lakost befogadó lakótelep építése, melyet a ’70-es években egy újabb követett. 1971-ben a város Lenin nevét vette fel. A lakóépületek mellett gyorsan fejlődött az infrastruktúra is. Bölcsődék, óvodák, általános és középiskolák épültek, művelődési központ, könyvtár jött létre. A nyolcvanas években lelassult a fejlődés üteme, bővült viszont a kereskedelmi hálózat, és megkezdődött a családi házak építése. Ez utóbbi a kilencvenes években nagy lendületet vett, egy új városrész jött létre Kertváros néven. 1991-ben új nevet választott a település és arculatváltást határozott el Tiszaújváros. Az ipari park létesítése és a családi házak építése mellett átalakultak, megszépültek a közterületek, parkok. A XXI. századba lépve az önkormányzat egy hosszú távú közterületi- és intézményi felújítási programba kezdett és támogatja a panelépületek felújítását is. A beruházások másik része az idegenforgalom, a gyógyturizmus és a sport céljait szolgálták. Városi sportcentrum létesült, megépült a városi gyógy- és strandfürdő, amely a legmodernebb fiziko- és balneoterápiás kezelésekkel várja vendégeit. Infrastruktúra, kereskedelem Tiszaújvárosban nincs kórház, de a szakorvosi ellátás széles körű. 2011 tavaszán kezdte meg működését a felújított szakrendelő, melyet a legkorszerűbb diagnosztikai, gyógyászati eszközökkel látnak el. A nevelési-oktatási intézmények széles hálózata épült ki a városban, melyet integráltan működtet az önkormányzat.

Városunk földrajza

Tiszaújváros kedvező földrajzi fekvéssel bír, összekapcsoló szerepet játszik három nagyváros, Miskolc, Debrecen és Nyíregyháza között. A tiszaújvárosi térség domborzatai típus szerint síkság és teraszos folyóvölgy. Magyarország második és egyben legszebb folyója a Tisza – melynek „szőke” jelzője onnan ered, hogy a partok löszös iszapja a víz színét sárgára festi. A Sajó és Tisza folyók által közrezárt alföldi táj adottságai lehetőséget nyújtanak a horgászok és vízi sportok szerelmeseinek is. A különleges élményekre vágyók is megcsodálhatják a „tiszavirágzást”, mely egy évről-évre visszatérő látványosság. A város külső részéhez tartozik a Tisza-sziget, amelyen átívelő híd teremt közúti kapcsolatot Borsod-Abaúj-Zemplén és Hajdú-Bihar megye között.

Címerünk

cimer 200A város címere kör alakú, ezüst alapon több főrészből álló jelkép. A címer fő részei: címertalp, címerkép, címertartó, rangjelző korona, jelmondat (Devise). Címertalp: A város címere a díszfoglalat alsó részében a Tisza folyó jelképes hullám ábrázolásával kezdődik és négy ezüst csíkozódásra osztódik. Ezek a folyó fontosságát, nagyságát, valamint az őt tápláló négy folyót - Bodrog, Sajó, Kőrös, Maros - jelképezik. A háttérben látható hármashalom Szent István kora óta a Magyarországra utalás egyértelmű heraldikai ábrázolása. Címerkép: (egyszerűsített címer) - Pajzs alakú, négy mezőre osztott. A felső vörös mező közepén arany színű phőnix madár található, amely a kisarjadó új életet, az örök megújulást jelképezi. Az alsó három részre osztott mező jelentése a történelmi múltra utal. A két oldalt vágott kék mezőben, ezüst színű kardot tartó kar Tiszaszederkény középkori pecsétjéből való, a hajdúk vitézségére, bátorságára, fontos hadiszerepére utal. A kék szín a Tisza és a Sajó folyót jelképezi. Az alsó, vörös mezőben a fatörzsből kihajló kétágú aranylevél Lorántffy Zsuzsanna jelképe, a Lorántffy családhoz való kötődést fejezi ki. Címertartó: A címerképet tartja, illetve mellette áll a két aranyszínű, kétfarkú oroszlán, melyek Borsod megye ősi választott jelképei. Ezek az oroszlánok a megye védelmében és az új város védelmezésére kimeresztett karmukkal vérük ontására is képesek, s egyben kiemelik a hármashalom közepéből az új magyar várost. Rangjelző korona: Egyszerű nemesi rangkorona tíz gyöngyszemmel - öt piros, öt kék színű - mely a városi előjogot, a várost, a várossá válást, mint adományt jelképezi. Jelmondat: A címer felső részén a korona felett kék színű szalagon a felirat a város nevét tartalmazza