Csípnek, mint a veszedelem 1.

kr szunyogAz ártér remek tenyészőhely a szúnyogok számára.

Katasztrofális az országos szúnyoghelyzet. A városban még a betonon sem lehet megmaradni tőlük, el nem tudom képzelni, mi lehet a Tisza-parton. Önök is úgy gondolják, hogy van valami szer, amit időnként kiszórunk, és megvan oldva a helyzet? Hát nem, a kémiai szerek kora lejárt. Viszont van helyette hosszú engedélyeztetési eljárás, nem megfelelő vivőanyagú biológiai irtószer, hiányzó térinformatika, hiányzó technológia, környezetvédelmi lobbi és végül panelprogram, melynek keretében elüldöztük a denevéreket és a fecskéket a városból. A téma annyira szerteágazó és összetett, hogy érdemes mélyebbre ásnunk, ezért két számunkban is foglalkozunk vele.

A lehetőségek - kémiai és biológiai

Szúnyogot irtani kétféleképpen lehet. Kémiai módszerrel, amikor vegyszerrel, egészen pontosan piretrinnel jól lepermetezzük a kifejlett példányokat, hadd hulljon a férgese - vagy biológiai módszerrel, ami a fecskék és denevérek segítségül hívásán keresztül egészen olyan dolgokig terjedhet, mint a környező vizekben halivadékok tenyésztése, melyek a szúnyogok lárváit fogyasztják, vagy a BTI baktérium termelte fehérje, amely környezetbarát módon pusztítja a szúnyoglárvákat.

A kémiai hatóanyagokat eddig lehetett légi úton, valamint földi ködképzéses úton is kijuttatni, de az idei évtől az egyedüli jóváhagyott kémiai szer, a Deltasect Plus 1,2 engedély okirata megtiltotta a légi kijuttatást. Ezt most, 2020. július 20-án, hétfőn, felfogva a tűrhetetlen helyzetet, az országos tisztifőorvos ideiglenesen feloldotta, és 2021. január 12-ig engedélyezte a légi kijuttatást a Katasztrófavédelem számára.

Kijuttatás - légi és földi módszerek

Vagyis idén helikopterről vegyszerrel 2020. július 20-ig nem lehetett szúnyogokat irtani, a magyar hatóságok által engedélyezett kémiai készítmény csak földi kijuttatásos eljárással volt használható.

Biológiai lárvairtás még lehetséges légi úton, de ez a módszer gyerekcipőben jár itthon. Tehát az idén eddig a földi kémiai gyérítéses módszer volt az, ami számításba jött a kifejlett szúnyogok ellen. Itt ugyanarról a vegyszerről, piretrinről van szó, amit eddig helikopterről szórtak, csak autóról permetezve sokkal kisebb a hatékonysága - így nem pusztít el nagy mennyiségben a szúnyogon kívül minden más rovart is.

Ezt a vegyszert földön kétféleképpen lehet kijuttatni, az egyik a látványos melegköd képzéses módszer, a másik pedig az ULV - vagyis ultra kisméretű cseppek levegőbe juttatása. Ezeknek a módszereknek az a hátránya, hogy nem jut el mindenhová a vegyszer, csak a permetező autótól egy bizonyos távolságig hatékony.

A környezetbarát szer

A biológiai gyérítés egy szerteágazó, összetett lehetőség. Környezetvédők előszeretettel mondják, hogy barátaink a fecskék és a denevérek, mert rengeteg kifejlett szúnyogot megesznek. Ellenben vannak olyan tanulmányok, melyek azt állítják, hogy a fecskék táplálkozási ideje a reggeli órákban van, nem este, amikor a csípőszúnyogok repkednek - valamint megvizsgálták fecskék és denevérek gyomortartalmát, amiben bizony nem sok csípőszúnyogot találtak.

Bármelyik oldalon is állunk, azért azt el kell ismernünk, még ha a fecskék és a denevérek tizedelik is a szúnyogokat, az messze nem elég. A halivadékok is segítenek, a még lárvaállapotban lévő szúnyogok nagy részét megeszik a vízből, így ezeket lehetne a város körüli vizekben alkalmazni - de árvíz esetén ez sem működik, a fennmaradó kis pocsolyákban nem élnek meg a halak.

Ami nagy segítség lehetne, azt úgy hívják, hogy BTI - egy baktérium által termelt fehérje, ami elpusztítja a szúnyoglárvákat. Ezt a város körüli vizes, árteres területeken kell alkalmazni, és kézi vagy gépi permetezővel lehet kijuttatni, a terepnek megfelelően.

A problémák

Ahogy fentebb említettem, a BTI-t lehetne légi úton is szórni, de ehhez hiányzik egy olyan vivőanyagú szer, ami képes áthatolni a fák lombjain, és egy olyan térinformatikai rendszer, amely segíti a pilótát a kiszórásban.

A következő probléma az, hogy a város körül legalább tíz kilométeres körzetben meg kellene szórni a vizes, lápos területeket, ez elől viszont a Bükki Nemzeti Park, ahová a Kesznyéteni Tájvédelmi Körzet is tartozik, elzárkózik.

Sokadik kérdés, hogy miért Tiszaújváros fizesse a szomszéd falvak biológiai irtását? Mert hiába irtunk a város körül, a szúnyogok simán repülnek tíz kilométert - megcsináljuk az irtást, a többiek pedig másnap bejönnek a szomszédból.

Köröm, Nagycsécs, Girincs, Kiscsécs, Sajóörös, Sajószöged, Hejőbába, Nemesbikk, Oszlár, Tiszapalkonya, Polgár, Újtikos, Tiszagyulaháza helységeknek és a Kesznyéteni Tájvédelmi Körzetnek kellene összefognia, hogy lefedjük ezt a Tiszaújváros körüli tíz kilométeres kört.

A jelenlegi helyzet

- Az ideihez hasonló nagyobb árvizeknél - a nagyobb kiterjedésű tenyészhelyeknél - csak úgy lehetne biológiailag hatékonyan kezelni a szúnyoghelyzetet, ha légi, helikopteres biológiai védekezést hajtanánk végre - mondja Kerékgyártó István növényvédelmi szakmérnök, a tiszaújvárosi szúnyoggyérítésért felelős Városgazda Kft. ügyvezetője. - Ehhez jelenleg nem áll rendelkezésre megfelelő helikopter, és megfelelő szer sem. A most Magyarországon engedélyezett és forgalmazott folyékony szer az esernyő elv miatt nem jut le a lombkorona alá, a tenyésző helyekre, hanem fennmarad a leveleken, megtapad, és még az eső sem tudja lehordani. Egy nehezebb vivőanyag, granulátum forma kellene, ami áthatolna a lombkoronán, így bekerülne a tenyészőhelyek vizébe, ott szépen feloldódna, és elfogyasztanák a csípőszúnyogok lárvái. Ezek a tenyészhelyek olyan nagy és bejárhatatlan területek, hogy mindenképpen helikopteres kijuttatás lenne szükséges. Quadokkal, terepjárókkal sem lehet bemenni, járhatatlan helyek, fizikailag nem lehet bejutni. Ezért minden országban, ahol eredményesen végeznek biológiai irtást, olyan granulátumot szórnak ki helikopterről, ami átüt a lombfelületen.

- Ha jól értem, akkor Magyarországon még nem elérhető ez a granulátum?

- A biológiai szereknél olyan vivőanyagot kell alkalmazni, ami nem káros a környezetre. Van egy szer, a Vectobac G, ahol kukoricacsuhéra van impregnálva a hatóanyag. A probléma ezzel az, hogy a kukoricacsuhé nagyon könnyű. Megy a helikopter, ráhullajtja a célfelületre, de egy enyhe szellő ezt még jobban elsodorja, mint a folyékony szert. És persze ez sem hatol át a lombkoronán, mert pihekönnyű. Ezért lenne jó a jéggranulátum, ami tiszta víz.

- Magyarországon engedélyezett, hogy jégpelletbe rakott biológiai irtóanyagot használjunk?

- Engedélyezve sincs, és az a német cég, aki ezt a technológiát kitalálta, licencdíjat kér érte, tehát levédették ezt az ötletet. Bármilyen egyszerű is, mert egy jégautomata gépet át lehetne alakítani, nem egy nagy dolog, csak levédették, és hogy más ország is használhassa, ki kell fizetni a licencdíjat. Egyik szakértő barátom próbálkozott, hogy felvigye ezt a Vectobacot más anyagra, de a gyártó nem járult hozzá. Az van, hogy kormányzati, állami szinten kellene ezekért lobbizni.

- Eddig mi történt, mivel próbálkoztunk Tiszaújvárosban?

- Próbálkoztunk mi is a légi, folyékony biológiai permetezéssel 2008-ban, de ahogy említettem, az esernyő elv miatt nem működött. A másik nagyon lényeges probléma az, hogy fentről nézve a lombkorona eltakar mindent. Hiába ültem bent a pilóta mellett, nem látszik fentről, hogy hová kellene szórni. Olyan informatikai rendszer kellene, amin felvesszük az éppen aktuális tenyészőhelyeket, ezt térképre visszük, és ez a rendszer kommunikálni tudna a pilótával. Tehát nem egy egyszerű GPS-ről van szó, ami csak megadja a helyzetünket, hanem egy komplex GIS rendszerről, ahol a térképen be lehet jelölni azt, hogy itt meg itt milyen dózissal kell szórni. A pilóta fentről nem lát semmit. A másik probléma az, hogyha megvolna minden ehhez a gyors kijuttatáshoz, akkor is benne van ennek a szernek az engedély-okiratában, hogy a természetvédelmi területeken ki kell kérni az illetékes hatóság engedélyét. Múlt héten tartottam egy előadást „A szúnyogirtás jelene és jövője” címmel, ott a Bükki Nemzeti Park természetvédelmi őre azt mondta, hogy ők nem járulnak hozzá, hogy BTI-t szórjunk a hozzájuk tartozó Kesznyéteni Tájvédelmi Körzetben. Kapcsolatban vagyunk egy német egyesülettel, megosztják velünk a tapasztalataikat, ők azt mondják, hogy ha egy nagyobb árvíz van, mint most nálunk is, és ezeket a területeket nem kezeljük, akkor nem lesz megfelelő eredmény. A már említett szakértő barátom, aki a BTI előállításából doktorált, azt mondja, hogy januárban megkérték az engedélyt a Gemenci Nemzeti Parkban, és októberben kapták meg. Szeged mellett meg egy tájvédelmi körzetben két nap múlva megjött az engedély. Miért? Mert ők ismerik a szert, tudják, hogy milyen hatása van. Az ismerethiánnyal van baj. Ha egy ekkora, komoly méretű szúnyogtenyésző hely kimarad a kezelésből, akkor nem lesz a drága irtásnak hatása. A németek és az osztrákok is meggyőzik a természetvédelmi hatóságokat, hogy engedélyezzék ezeket a szereket, és ők is elkezdik már decemberben, januárban a kérvényezést, mert a környezetvédelmi lobbi nagyon nagy minden ellen. A város körül minimum tíz kilométeres körzetben kellene biológiai irtást csinálni, mert annyit átrepülnek a szúnyogok. A teljes Kesznyéteni Tájvédelmi Körzetet le kellene fednünk. Nagyon összetett ez a probléma, de az embereket ez nem érdekli. A lakosságnak érthető módon csak az a lényeg, hogy dögöljenek a szúnyogok. Össze kellene fogni. 2008-ban elkezdtem ezt szervezni a kistérségi településeknél, de nem volt semmiféle pozitív visszajelzés. Mindenhol az a gond, más helyeken is, hogy most miért Tiszaújváros kezelje a kesznyéteni tenyészhelyeket vagy a girincsieket. Ez nem csak nálunk, máshol is probléma, például Szegeden is ugyanez van.

(folytatjuk)

Surányi P. Balázs