Természetes szúnyogirtás

kr fecske 1A füstifecskék gyűrűzésre várnak.

A központosított kormányzati szúnyogirtás nem egy sikertörténet. Arra pedig nem is merek gondolni, hogy a Katasztrófavédelem mikor fog eljutni oda, hogy a permetezés mellett lehetőségeink másik felével is foglalkozzon, ugyanis a biológiai lárvairtás, és a természetes ellenségek felszaporítása is része a szúnyogok elleni harcnak.

Lenner Ádám tájgazdálkodási és természetvédelmi mérnök, természetpedagógus Fecskék a ház körül címmel készített egy kisfilmet, melyet egy egész napos előadássorozat, a Fecskenap keretében mutattak be a Szamárhát-tanyán. A film számomra legérdekesebb része az, amikor Ádám egy rövid ujjú pólóban kiül az egyébként vizes területekkel körbevett tanya melletti magas fűbe, és negyven perc alatt csak öt szúnyog csípi meg.

- Nagyon jól sikerült a Fecskenap, családias volt, sok gyerek jött el - meséli Ádám. - Próbáltunk élménypedagógiát nyújtani, ami sikerült is, mert nem csak ültek és figyeltek, hanem aktívan részt vettek a bemutatókon. Persze olyan rész is volt, ahol a kisfilmet néztük meg, vagy a Nyíregyházi Egyetemről itt volt Dr. Szép Tibor fecskekutató, ő is tartott egy nagyon érdekes előadást, és annyi kérdésük volt az embereknek, hogy még sokáig itt maradt. Volt kézműveskedés, műfészket csináltak, azt hazavihették a fecskéknek, volt bivalyozás, fecskegyűrűzés, fecskesimogtás, fecskeelengedés - minden a fecskékről szólt.

- Egy fecske egy itt töltött szezonban mennyi rovart fogyaszt el?

- A szakemberek azt mondják, hogy amíg itt tartózkodik, egy kilogramm repülő rovart eszik meg. Hogy ez milyen arányban van, ebből mennyi a szúnyog, mindig attól függ, hogy miből áll rendelkezésre több. Ha légyből van több, akkor azt eszi, ha szúnyogból, akkor pedig azt. A fecske csak repülő rovart eszik. Ha van egy permetezés, vagy hűvösebb napok jönnek - mint például 2008 szeptemberében nagyon hűvös volt, és egy hétig semmi rovar nem repült -, akkor tömegével pusztulnak a fecskék. Ezért is csökkent az állomány 50%-ra Magyarországon.

- A filmedben említed, hogy a fecskék nagy része tavasszal nem tér vissza Afrikából, hanem ott elpusztulnak. Ez a klímaváltozással kapcsolatos dolog?

- Ez alapvető szelekció. Az énekes madarak, és a fecskék is azért produkálnak nagy egyedszámot, mert nagy a mortalitás. A fiókák nagy része elpusztul, csak a legerősebbek térnek vissza szaporodni. Ez a szelekció valószínűleg ugyanígy működött az emberi jelenlét, vagy a klímaváltozás előtt is. Nem baj, hogy kevesen jönnek vissza, mert egy évben akár tíz fiókát is fel tudnak nevelni. A klímaváltozás úgy okoz problémát, hogy a változás hatására a szélsőséges időjárási viszonyok között eltelt idő egyre kevesebb. Egyre gyakoribbak a szélsőséges időjárási viszonyok, és ez is csinál egy szelekciót, ahol csak a legerősebbek maradnak életben. Tehát, amikor van egy olyan szelekció, mint amilyen 2008-ban volt, akkor hosszú idő kell, évtizedek, hogy ez a nagy fecskepusztulás vissza tudjon szaporodni. De ez már nem így van, és ezt mi is érezzük. Gyerekkoromban olyan dolog, hogy nyáron negyven fokig felmegy a hőmérséklet, nem volt. Amikor harminc fok volt egy-két napig, akkor azt mondtuk, mekkora strandidő van. Most pedig ha megnézzük, mindig harminc fok felett vagyunk, legalábbis sokszor, és néha a negyveneket is elérjük. Ez próbára teszi az élővilágot - a növényeket is, és az egész rendszert.

- Legutóbbi beszélgetésünkből egy mondatod nagyon megragadt a fejemben. Abban az interjúban azt mondtad, hogy Tiszaújváros környékén nincs elég sár ahhoz, hogy a molnárfecskék rendes fészket építsenek. Erre először nem is figyeltem fel. Aztán néhány nappal később volt egy nagy vihar, és leverte az egyik fecskefészket, ami fent volt az ablakom sarkában. Megnéztem mi történt, és akkor láttam, hogy néhány rétegben csak kavicsokból állt a fészek - szegénykék kavicsot próbáltak kaviccsal összetapasztani. Nekem akkor vált valósággá, akkor ütött meg, hogy mit mondtál az interjúban. Panelházban élek. Mit tehet a városi ember, hogyan tud segíteni a fecskéknek?

- Az emberek, az egyén felelőssége fecske ügyben többrétű. Az egyik fontos dolog az, ha egy fecskepár szeretne valahova beköltözni, fészket építeni, akkor hagyja, hogy odamenjenek. Tegyen alá fecskepelenkát, vagy ha nincs sár, mert mindent leburkoltunk, gyeptégláztunk, akkor tegyünk ki műfészket. Ilyenkor érdemes szakemberrel beszélni, mert sajnos nekünk is van olyan műfészkünk, ami kicsi, és nem foglalják el. Tehát kell az a méretű műfészek, ami megegyezik az ő fészekméretével, illetve nem mindegy, hogy füstifecskéről vagy molnárfecskéről van szó. Az a lényeg, hogy jó fészket kell jó helyre kitenni. Nagyon sokan nyitottak erre. Ebben az évben nagyon sokan megkerestek - a kisfilm után pedig főképpen -, hogy jövőre szeretnének fecskéket. Megvan a jó szándék, csak nincs meg hozzá a szakértelem. Ez pedig a mi felelősségünk, szakembereké, hogy hiteles tájékoztatást nyújtsunk. Ez a kisfilm is ingyenesen elérhető, azért, mert ez is egy eszköz arra, hogy megkeressenek, tanácsot kérjenek. Most két faluból is jött információ, hogy szeretnének tető alatti műfészkeket. Ha valaki szeretne a házára műfecskefészket kitenni, tíz-tizenöt fészekben gondolkodjon. Ez azért fontos, mert ha csak egyet-kettőt tesz ki, nagyon kicsi a valószínűsége, hogy elfoglalja a fecske, mert neki a fészek látványa, és annak mennyisége egy inger. Amikor tavasszal visszajön, és azt látja, hogy tíz-tizenöt műfészek ki van rakva, akkor azt gondolja, hogy tavaly itt sikeres költés volt. Szeretnek kolóniában lenni. Ma kaptunk postán tökből készült műfészkeket. Nagyon kíváncsiak vagyunk, hogy elfoglalják-e majd a fecskék. Jövőre szeretnénk, ha a Debreceni Egyetemről jönnének tanulók, akiknek az lenne a szakdolgozati témájuk, hogy a molnárfecskék mely típusú műfészket foglalják el nagyobb sikerrel. Most már van négy-ötféle műfészkünk különböző anyagból, különböző színűek, és minimum tíz darab van mindegyikből. Tehát egy kutatást rá lehet húzni - ez egy nagyon jó teszt, mert ezek egymás közelében vannak -, hogy melyiket preferálja a fecske. Városban, panelházban mindenképpen műfészekkel kellene próbálkozni. De lehet olyat is csinálni, hogy a ház falára colos deszkából egy álereszt rakunk, és alá szépen bepakoljuk a műfészkeket, ha a házközösség beleegyezik. Van ahol már kipróbálták és foglalás is volt, tehát ez a legjárhatóbb út. Nagyon szívesen elmegyek és segítek abban is, ha lakógyűlés van, akkor előadást tartok, elmondok minden előnyt, hátrányt. Megnézem, hogy egyáltalán lehetséges-e, hogy fizikailag a háznak azon falára, ahol senkit nem zavar, egy ilyen kis álereszt ki lehet-e tenni. Ez alá betennénk tizenöt-húsz műfészket három méter magasra, oda egy létra még simán felér. Alá természetesen pelenkát tennénk, hogy arra gyűljön az ürülék, és ezek a kerámiából készült műfészkek szépek is, jól is néznek ki.

Surányi P. Balázs