Menjen-e a gyerek oviból suliba?

kr kiskep bal

A kislányomról írt két szakvéleménnyel a kezemben pötyögöm be a saját érveimet az Oktatási Hivatal honlapján, hogy miért is nem szeretném szeptemberben iskolába küldeni a gyermekemet, aki augusztus végén lesz hat éves. Ezzel valószínűleg nem vagyok egyedül, és minden évben sok szülőnek okoz fejtörést a következő kérdés: menjen iskolába az alig 6 éves gyermeke, vagy maradjon az óvodában?

Idén már nem sok idejük maradt dönteni, hiszen január 18-ig van lehetőségük benyújtani az iskolahalasztási kérvényüket. Az Oktatási Hivatal honlapján tehetik ezt meg, itt érhető el a kérelmezést támogató formanyomtatvány is, amelyhez bármilyen fontosnak ítélt melléklet csatolható. Ezt követően a beküldött dokumentumok alapján a hivatal dönt arról, hogy maradhat- e a gyermek óvodában.

Van, aki megy,
van, aki nem

Zabos-Farkas Fanni óvodás kisfia éppen hogy beleesik abba a kategóriába, akiknek a jogszabály szerint idén szeptemberben kell kezdeniük az iskolát, mivel 2016. augusztus 24-én született.

- Mi amellett döntöttünk, hogy elvisszük iskolába. Igazából semmi olyan jelzést nem kaptunk, sem az óvónőktől, sem a szakemberektől - akik mérték őket iskolaérettség szempontjából -, hogy bármi miatt alkalmatlan lenne Márton arra, hogy iskolás legyen, ezért is fogjuk elkezdeni szeptember elsején - mondta az anyuka. - Én magam is egy nagyon ügyes és okos kisfiúnak látom őt, az elején biztosan döcögve fogunk elindulni, de a tanító nénik tapasztalatai szerint ez nagyon hamar kiegyenlítődik egy osztályban a kisebbek és a nagyobbak között, ezért bennünk valójában fel sem merült, hogy visszatartsuk.

Akadnak olyan szülők is, akik szerint a pandémia is nehezíti a jelenlegi helyzetet. Tóth Zsolt ragaszkodik ahhoz, hogy kisfiának idén még ne kelljen iskolapadba ülnie. - Az én gyermekem augusztusban tölti majd be a hatodik életévét - mondta Zsolt. - Sajnos a betegségek miatt elég sokat hiányzott az óvodából, és a járványhelyzet sem könnyítette meg a dolgunkat. Az óvónőkkel egyetértünk abban, hogy nem szeretnénk a fiamat ebben az évben iskolába küldeni, úgyhogy már beadtuk a kérelmet, hogy további egy évet tölthessen az óvodában.

Együttműködve a szülőkkel

Harmadik éve kötelező az augusztus 31- éig hatodik életévüket betöltő gyermekek számára a szeptemberi iskolakezdés. Számokban is mérhető a jogszabály hatása, hiszen nőtt az iskolakezdő gyermekek aránya.

- A tapasztalat a következő: az utolsó olyan évben, amikor az óvoda is kezdeményezhette az óvodában maradást, olyan 60 százalék volt a gyerekek aránya, akik elmentek iskolába. Ez a következő két évben 70, illetve 74 százalékra emelkedett - tudtuk meg Kalmár Zsoltnétól, a Tiszaújvárosi Napközi Otthonos Óvoda vezetőjétől. - Jelenleg visszaesés van ebben a számban, ez akár betudható a pandémiás időszaknak is. Azt már tudjuk, hogy 48 szülő kérte az Oktatási Hivataltól, hogy még egy évet maradhasson a gyerek óvodában. Ami biztos, hogy 16 olyan gyermekünk van, akiknek korábbról van akár BTM-es vagy sajátos nevelési igényű besorolása. 179 gyerek tanköteles, ezek arányában úgy néz ki, hogy 65- 68 százalék lesz, akik elmennek iskolába.

Az óvoda nem kérheti, hogy a gyerek maradjon, de a szülőkkel együttműködve pedagógiai véleményt írunk a gyermekről az elmúlt évek fejlődésének megfelelően.

Abban is tudjuk támogatni őket, hogy aki nem tud az Oktatási Hivatal internetes oldalára felmenni, annak az adatokkal kitöltött nyomtatványokat kinyomtatjuk, és a többi dokumentummal együtt fel tudják adni.

A szakértők szerint hatalmas különbségek lehetnek az azonos korú gyermekek között, ezért minden kérdéses esetben figyelembe kell venni az egyéni fejlettséget és a képességeket. A bizonytalan szülőknek szakemberek segítenek, hogy kiderüljön, biztosan iskolaérett-e az adott nagycsoportos gyermek.

A gyermek személyisége,
viselkedése a döntő

- Sok szülő kéri a pszichológus segítségét, hogy menjen-e a gyerek iskolába, vagy maradjon óvodában - nyilatkozta a lapunknak Pálnokné Pozsonyi Márta, klinikai szakpszichológus.

- Mivel megváltozott a köznevelési törvény, ami azt jelenti, hogy a szülők nem dönthetnek arról - habár érzékelik -, hogy a gyermekük éretlen és hiába született augusztus végén, akkor is iskolába kell mennie. Úgy gondolom, hogy a szülőnek joga van ahhoz, hogyha érzi, hogy a gyermeke éretlen, felkészületlen, szociális készségeiben még a játékosság jelenik meg, akkor segítse abban, hogy egy évvel később induljon iskolába, amikor inkább sikerben lesz része, motiváltabb lesz abban, hogy minél jobb tanulmányi teljesítményt érjen el. Talán a pandémiás helyzet is okozza, hogy a szülők egy kicsit bátortalanok vagy kevésbé merik kitenni a gyereket annak, hogy elhozzák ide a szakrendelőbe és vizsgálatnak vessék alá, de azt látom, hogy aki nálam megjelent, azokban az esetekben ez mindig indokolt volt. A szülők hozták az óvodai pedagógiai jellemzést, sok esetben logopédiai véleményt is, vagy esetleg más fejlesztő központból származó szakértői véleményeket, melyek megerősítették azt, hogy ezek a gyerekek általában nem a képességeik miatt nem mehetnek iskolába, hanem szociális funkcióik miatt. Feladattartás, feladattudat, hiszen ha elmegy az iskolába egy óvodás gyermek, akkor képesnek kell lennie arra, hogy végigülje a negyvenöt percet, hogy figyeljen, hogy ellenőrizze a feladatot. Ezeken a területeken ők még éretlenek.

- Mi a tapasztalata, a szülők reálisan látják gyermekeik fejlettségét?

- Alapvetően is azt gondolom, hogy a szülők ismerik a legjobban a gyermeküket, és ők tudják azt, hogy szeptembertől milyen támogatást, milyen hátteret tud biztosítani a család, hiszen a legfontosabb az első osztályos gyermeknek a segítése. Ott tanulja meg, hogyan kell az iskolába beilleszkedni, hiszen változik a napirend, melyet támogatni kell, a tanulási motivációt pedig erősíteni.

- Milyen szempontok szerint vizsgálja a gyerekeket?

- Nálam az elsődleges vizsgálati szempont a gyermek viselkedése, személyisége, hogy mennyire érett, felkészült, nyitott, mennyire érdeklődik a tanulás iránt.

Van-e benne szorongás, vannak-e egyéb területek, ahol a fejlődését áttekintve kisebb elakadások vannak. Ez lehet a beszéd területe, a szobatisztaság alakulása, az együttműködés, de lehet akár a mozgásfejlődés vagy különböző betegségek, például speciális táplálkozási problémák. Én ezeket helyezem előtérbe. Minden esetben nézek egy kognitív struktúrát, tehát azt, hogy a gyermek milyen képességekkel rendelkezik. Ebben használok egy nonverbális intelligencia tesztet, illetve megnézem az alap képességeket, mint a kommunikációt, a beszédértést, a figyelmet, a látási és hallási emlékezetet. Továbbá nagyon fontos a grafomotoros érettség, azaz a szem és a kéz összehangolása, hogy a gyermek hogyan tudja vezetni a ceruzát, mennyire tud vonalat szabályosan írni, formákat átmásolni, hiszen az iskolában valószínűleg az első napokban ez lesz a feladat, hogy húzza át, színezze ki, tartsa meg a formákat, ábrázoljon akár szabadon, akár másolással. Nagyon fontos, hogy az első napok sikeresen teljenek, mert ha a gyermek ekkor jól teljesít, akkor már megvan a kezdeti lelkesedés.

Egy életre szóló döntés lehet

- Mit gondol arról, hogy hatéves kortól kötelező iskolába menni?

- Vannak olyan nyugati kultúrák, ahol már ötéves korban elkezdődik az iskola, de azok más jellegű, preschool jellegű iskolák, ahol sokkal több a játékosság, a szabadság, ott tulajdonképpen egy iskola- előkészítő zajlik. A gyerekek fejlődését tekintve a kognitív funkciók - és itt elsősorban most a képi kultúrára gondolok -, a telefon és tablet használata miatt sokkal erősebbek. Viszont a szociális funkciók, úgy mint az együttműködés, a kudarctűrés, a monotóniatűrés, a feladattervezés, az önellenőrzés képessége. Ezek az érettségek mintha egy kis késést mutatnának. Sajnos a mi iskolarendszerünk még nem elég rugalmas ehhez. Véleményem szerint a gyerekeknek az lenne a legjobb, ha a szülők és a pedagógusok által meghatározott időpontban indulnának iskolába, hiszen nem gondolom, hogy attól bárkinek az értéke változik, hogy hat- vagy hétéves korban kezdi el az iskolát.

Viszont, hogy milyen a sikerélménye, milyen lesz az iskolához és a tanuláshoz való viszonya, az meghatározza az ember egész életét.

Balázs Regina