Élet a Tisza-tavon

kr tiszato 1A kárókatona vízi madár ugyan, de nem tudja bevonni magát vízlepergető réteggel, így rendszeresen szárítkozik.Amikor a nagy kánikulában itthon már a légy se zümmög, az aszfalt pedig csak úgy ontja magából a napok, hetek alatt összegyűjtött hőt, a természet akkor is él. Él a Tisza-tó is, s nemcsak hogy vegetál, mint mi a hűs szobában a klíma vagy a ventilátor alatt, hanem pörög, pezseg, hangoskodik.

Biciklitúrázók a tó körül, több hétre a partra költözött horgászok, hajótúrázók szerte a környéken, strandolók, nyaralók, kirándulók - mostanra már benépesült a Tisza-tó. S amilyen sokszínű maga a természet, úgy találják meg helyüket az emberek is.

Kisköre inkább a horgászok és hajósok paradicsoma, innen indulva az élő Tiszát a IV. öblítő csatornán át elhagyva hamar egy új világ tárul elénk. A Kapitány Hajós Iskola vendégeként újra felfedezőútra indultunk, az Abádszalóki-medence felé, hogy ismét megmutathassa a tó, milyen sok arca van. 127 négyzetkilométeren terül el hazánk második, egyben legfiatalabb tava, amely a kiskörei vízlépcső általi duzzasztás hatására jött létre. A tó területét az 1800-as évek közepétől fokozatosan erősített árvízvédelmi töltések határolják, a töltések közötti hullámtéren terül el a mesterségesen létrehozott víztározó, mely magába foglalja a Tisza medrét is. A folyó és a medencék, azaz a tó közötti vízforgalmat és a vízi közlekedést az öblítő csatornák és a természetes vízfolyások, fokok biztosítják. A természet évek, évtizedek alatt fokozatosan visszafoglalta, birtokba vette a területet. A Tisza-tó háborítatlan részein régóta nem látott élővilág telepedett meg, és valamikor őshonos növények szaporodtak el ismét.

Sirályok sorakoznak a vízen fekvő fákon, danka- és ezüstsirályok. Előbbiek feje barna, hamvasszürke, torkuktól lefelé világosodnak, utóbbiak háta és szárnya szürke, testük pedig fehér. A csendesebb, keskenyebb részeken aztán sorra jelennek meg a kócsagok, bakcsók, kormoránok, gémek, s adnak „koncertet” az arra hajózóknak. Jó részük védett madár, így a bakcsó is, ami a legkisebb gémfélék közé tartozik, hossza mindössze 58-65 centiméter, hangja hangos „kvak”, részben innen ered népies magyar neve, a vakvarjú. Sok itt a nagy kárókatona, avagy kormorán is, az akár 100 centiméter hosszú madár tömege a három kilót is elérheti. Víz alá bukással keresik táplálékukat és a vízimadarak többségével ellentétben nincs faggyúmirigyük, tollazatukat nem tudják vízlepergető réteggel bevonni, ami így a víz alatt teljesen átnedvesedik. Ezért sokszor látható, hogy kinyújtott szárnyakkal szárítkoznak néhány merülést követően. Szürke gémet többnyire mozdulatlanul látunk, a halakkal, kétéltűekkel, csigákkal táplálkozó madár vadászati stratégiája ugyanis a gyorsaságra és a kivárásra épül: mozdulatlanul áll a sekélyesben, várja áldozatát, majd hegyes csőrével lecsap.

Nem annyira látható, annál inkább ízlelhető a víz alatti állatvilág, nem hiába a horgászok kedvelt helye a Tisza-tó. Süllő, harcsa és ponty jut nekünk a nap végére, igaz, már a tányéron, rántva és roston sütve egy poroszlói vízparti étteremben.

Fodor Petra

elérhetőségek

kormányhivatal

Tiszaújvárosi Járási Hivatal Kormányablak
(Tiszaújváros, Bethlen G. út 7.)

Telefonszámok:

Járási titkárság: 49/795-224
Információ: 49/795-244
Kormányablak: 49/795-242

egyéb tájékoztatók