Szociális ellátások, egészségi állapotunk

kr ules 1Ünnepi díszek, hétköznapi problémák.A szociális és egészségügyi témák játszották a főszerepet a képviselő-testület 2017. évi utolsó, december 21-én tartott ülésén. A képviselők egyebek mellett elfogadták a város szociális szolgáltatástervezési koncepcióját, döntöttek az Ezüsthíd Idősek Otthonának felvételi szempontrendszeréről és megtárgyalták a lakosság egészségi állapotáról szóló tájékoztatót.

Szociális koncepció

Tiszaújváros képviselő-testülete 2004-ben fogadta el Szociális Szolgáltatástervezési Koncepcióját, melyet kétévente felül kell vizsgálni. A 2017-ben esedékessé vált felülvizsgálathoz az eddigi gyakorlatnak megfelelően szakértőt kért fel az önkormányzat, Majláthné Lippai Éva szociálpolitikus személyében.

A dokumentum bevezetőjében meghatározódik a koncepció szakmai alapja, majd - a statisztikai adatok, az általános jellemzők és a változások ismertetésével - a tiszaújvárosi szociális ellátórendszer helyzetét elemezte a szakértő, ezt követően tervek, programok, jövőkép, alapelvek, értékek, célok, javaslatok és a várható eredmények fogalmazódnak meg.

Az elmúlt öt évben Tiszaújváros lakosságszáma folyamatosan csökkent, különösen 2015-ről 2016-ra volt jelentős a csökkenés, mely az alacsony élve születés, a növekvő halálozás és a mobilitás következménye. Évről-évre kevesebb gyermek él és nevelkedik a városban. Nem csak egy-egy korosztályban tapasztalható ez a tendencia, hanem a 0-18 éves korosztály egészében is. A fiatal „gyermekkorú” lakosság aránya azonban meghaladta a 65 év felettiekét. Ez a tendencia csak 2015-ben fordult meg, az utóbbi év adatai azonban azt mutatják, hogy ez csak az életkorváltásnak köszönhető rendkívüli év volt. Tiszaújvárosban a legidősebbek aránya alatta marad a legfiatalabbak arányának, azaz az elöregedés mértéke még nem éri el az országos szintet.

Ugyanakkor markáns jelenség Tiszaújváros lakosságának vándorlása (elköltözés, bevándorlás) munkahely és/vagy aktívabb élet reményében. Tiszaújvárosban továbbra is az elvándorlás a jelentősebb folyamat a „beköltözőkkel” szemben. A magát roma nemzetiségűnek vallók aránya a lakosság számához viszonyítva nagyon alacsony, szegregátum a települést nem jellemzi.

Mindezekre tekintettel a következő ellátotti csoportokat emeli ki a szakértő:

Időskorúak, nyugdíjasok, nyugdíjszerű ellátásban részesülők. Az idős népesség egyes csoportjainál fokozott a szegénység kockázata. A nyugdíjban, illetve nyugdíjszerű ellátásban részesülő egyének által igénybe vett szociális ellátások jól jelzik a felmerülő szükségleteket. A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások iránti fokozott igényüket tovább generálja a hagyományos családi- és társadalmi szolidaritás visszaszorulása és a családtagoknak a munka világában történő tevékenysége. Egzisztenciális problémáik és napi életvezetésük egyedüli megoldását sok esetben csak az intézményi ellátási formák képesek kezelni.

A fogyatékkal élők szempontjából jelentős az önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programja, mely hosszú távra irányozza elő az esélyegyenlőség, a teljes társadalmi egyenjogúság megvalósulásához elengedhetetlen stratégiai célokat és az ezekhez kapcsolódó intézkedéseket, feladatokat.

A pszichiátriai betegek döntő többsége otthon, családi környezetben él. Számukra a szülői, családi támogatás általában élethossziglan tart. Sokszor az „eltartó” család a segítő évek alatt összeomlik, rokkantnyugdíjassá válik, tehát a szociális ellátórendszert igénybe vevők száma növekszik. Azok a betegek, akik kimaradnak a szakellátásból, önállóan nem képesek a számukra megfelelő ellátásokat felkutatni, tájékozatlanok. Az önkormányzatok számára fontos feladat a szükség szerinti pszichiátriai ellátás, valamint a szociális ellátások biztosítása intézményi keretekben is. Tiszaújvárosban a pszichiátriai betegek szociális szolgáltatásainak meg-szervezése indokolt lehet, esetleg civil szervezettel együttműködve.

A szenvedélybetegek „hagyományos” csoportját az alkoholisták alkotják. Az alkoholizmus az egészség, a szociális kapcsolatok súlyos veszélyeztető és károsító faktora. Tiszaújvárosban a szenvedélybetegek szociális szolgáltatásainak megszervezése szintén indokolt lehet, esetleg civil szervezettel, valamint a Kábítószerügyi Egyeztető Fórummal együttműködve.

A hajléktalanná válás jellemző okai strukturális (szegénység, tartós munkanélküliség, intézményekből való kikerülés) és családi, kapcsolati konfliktusok. Számuk nehezen meghatározható. Többségük semmilyen szociális intézménnyel nem tart kapcsolatot, kisebb hányaduk leginkább karitatív intézményekkel áll kapcsolatban. A hajléktalanság település szintű kezelésében fontos a társadalmi reintegráció és a rehabilitációban közreműködők hatékony együtt-működése. Tiszaújvárosban a hajléktalan ellátás intézményei jelen vannak, a hajléktalanok száma azonban növekszik (helybéli, bevándorló), ezért a hajléktalanság kezelése folyamatos feladatként jelentkezik a városban.

Gyermekek, fiatal felnőttek, családok. A veszélyeztetett és védelembe vett, hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek segítése a család- és gyermekjóléti szolgálat kiemelt feladata. A családok szükség szerinti életvitelükben történő segítése a településen maradást, a foglalkoztatás elősegítését és minőségében jobb élet élését célozza, mely prioritások indikálják a szociális ellátások és szolgáltatások nyújtását.

A szakértő megállapításai szerint a finanszírozás, döntéshozás, a szakemberek konstruktivitása, a Polgármesteri Hivatal működése tekintetében Tiszaújváros kondíciói pozitív tartományban vannak. Az egyes intézményeket innovatív megoldások bevezetése és a hatékonyság biztosítása, a szakemberek és önkéntesek harmonizáló tevékenysége, valamint a vezetők menedzser szemlélete jellemzi.

A koncepcióban erősségekként jelennek meg az ellátások igénybevételét jól szabályozó helyi szociális/gyermekvédelmi rendeletek, a jelentős lakossági igényt kielégítő kapacitás, a kedvező ellátotti mutatók, az elhivatott és szakmailag képzett intézményvezetők, középvezetők, elkötelezett alkalmazottak, a jó kapcsolat civil, egyházi, érdekképviseleti és gazdasági szervezetekkel, a Szociálpolitikai Kerekasztal működése, innovatív elemek bevezetése a szolgáltatások nyújtásában, szakemberek helyi elismerésben részesítése, a fejlesztéshez szükséges önerő megléte.

Az erősségek mellett gyengeségként jelenik meg az egyes intézményi egységekben fokozatosan elhasználódó eszközök amortizációja, a szakmai munka dokumentációjának növekedése, egyes esetekben más ágazatokkal való formális együttműködés, a minőségbiztosítás kiépítetlensége.

A helyzetelemzés tapasztalatai, valamint azt erősségek, gyengeségek, veszélyek, lehetőségek figyelembevételével a szociális szolgáltatási koncepcióban stratégiai célkitűzések, célterületek, célcsoportok és programok fogalmazódnak meg. (Lásd lapunk 5. oldalán.)

Az idősek otthona felvételi szempontrendszere

A képviselő-testület jóváhagyta az Ezüsthíd Idősek Otthonába történő felvétel szempontrendszerét, melyet a Tiszaújvárosi Humánszolgáltató Központ vezetője, Poropatich Péter készített.

A szempontrendszer egyrészt az ágazati jogszabályok, illetve a képviselő-testület által meghatározott feltételeket rögzíti, másrészt azokat a szempontokat határozza meg, melyek figyelembevételével az intézményvezető az ellátás iránti kérelmekről, az intézményi felvételről dönt. A kidolgozott feltételrendszer lehetővé teszi, hogy azok a tiszaújvárosi időskorú kérelmezők, akik megfelelnek a jogszabályokban előírt feltételeknek, és a városban élve „városépítőként” tevékenységükkel elősegítették a várossá válás folyamatát, előnyben részesüljenek a Tiszaújváros érdekében végzett tevékenységük elismeréseként.

A szempontrendszer tartalmazza az elhelyezést indokló, egyéb figyelembe veendő körülményeket és a hozzájuk rendelt pontértékeket. Ezek együttes figyelembevételével lehetőség nyílik a benyújtott kérelmek objektív differenciálására. A szempontrendszerben szerepelnek továbbá azok a jogszabályok által meghatározott kizáró okok is, melyek fennállása esetén nincs lehetőség a felvételre.

Új helyi szociális szolgáltatás bevezetéséről lévén szó, a tapasztalatok alapján 2018. június 30-ig a szempontrendszert felülvizsgálja a testület. (A szempontrendszert lásd az 5. oldalon.)

Költségvetés

A képviselő-testület módosította az önkormányzat 2017. évi költségvetését, melynek főösszege mintegy 91 millióval csökkent, de így is meghaladja a 11,2 milliárd forintot. Két tétel változását érdemes kiemelni. Az értékpapírok bevételei előirányzat 780 millió forinttal csökkent, mivel az önkormányzat 2017-ben nem váltott vissza az általa vásárolt állampapírokból. A közhatalmi bevételek előirányzata ugyanakkor az iparűzési adónak köszönhetően 600 millió forinttal nőtt. Így az adótöbblet, illetve az általános tartalék 150 millió forintja, továbbá a fejlesztési céltartalék 30 millió forintja kompenzálja a tervezett, de be nem folyt értékpapír-visszaváltás bevételét.

A 2017. évi költségvetést érintően több döntést is hozott a testület. A Barcsay téri rekonstrukció I. ütemére, valamint a Király közi játszótér felújítására 95 millió forint beruházási, illetve 20 millió forint dologi kiadást hagyott jóvá a testület. Az úgynevezett „Keleti lakóövezet” villamosenergia-ellátása érdekében (csatlakozási díjként) 21,6 millió forintot, a hulladékudvar vagyonelemeinek megvásárlására 14,4 millió forintot szavaztak meg a képviselők.

Egészségi állapotunk

A Polgármesteri Hivatal felkérte a B-A-Z Megyei Kormányhivatal Mezőkövesdi Járási Hivatalát, hogy készítsen tájékoztatót Tiszaújváros lakosságának egészségi állapotáról. A kormányhivatal Népegészségügyi Osztálya vezetőjének tájékoztatójában foglaltak szerint a hivatali rendszerükben bekövetkezett változások miatt már nem áll rendelkezésre személyi, időbeli és anyagi eszköz arra, hogy kifejezetten csak Tiszaújváros lakosságával kapcsolatos információkat nyújtsanak, ezért döntően a Tiszaújvárosi járás lakosságának adataival ismerkedhetett meg a testület.

A Tiszaújvárosi járás területén élő 15-64 éves lakosság körében férfiaknál és nőknél is azonos mértékben (34%) a rosszindulatú daganatok miatt bekövetkező halálozások a legjelentősebbek, ezt mindkét nem esetében a keringési rendszer betegségei követik a halálozási struktúrában. E két halálok a nők esetében a 65. életév betöltése előtt bekövetkezett halálozások 69 százalékáért, a férfiak esetében 63 százalékáért felelős. A harmadik vezető halálok a légzőrendszer betegségei, melyet az emésztőrendszer betegségei követnek, majd a külső ok és az egyéb ok miatti halálozás.

A férfiak körében a keringési rendszer betegségei okozta korai halálozás az országos átlaggal azonosan alakult. E haláloki főcsoporton belül az ischaemiás szívbetegségek és a heveny szívizomelhalás okozta halálozás kedvezőbb a hazai átlaghoz képest, míg a rosszindulatú daganatok okozta halálozás járási területen a magyar halálozási átlagszintet meghaladta. Az emésztőrendszer betegségei okozta halandóság az országos szinthez mérten kedvezőbben alakult, azonban az alkoholos májbetegség okozta halálozás magasabb az országos átlagnál.

A nők körében a keringési rendszer betegségei, valamint ezen haláloki főcsoporton belül a magas vérnyomás és agyérbetegségek okozta korai halálozás az országos átlagnak megfelelően alakult. Az ischaemiás szívbetegségek általi korai halálozás ennél a nemnél is kedvezőbben alakult a hazai halálozási szinttől. A heveny szívizomelhalás okozta halálozás a Tiszaújvárosi járás területén az országos halálozási szinttel megegyező volt. A rosszindulatú daganatok okozta halálozás a Tiszaújvárosi járásban az országos átlaghoz képest kedvezőbben alakult, de az eltérés nem szignifikáns. A rosszindulatú daganatok halálozási csoportján belül a női emlő elváltozásait tekintve kiemelendő, hogy a hazai átlagnál kedvezőbb, vagy azt közelítő eredménnyel alakult a korai halálozás, mely vélhetően köszönhető annak, hogy a mammográfiás szűrővizsgálaton való részvételi arány jóval a megyei 41%-os arány felett van, de a kívánt 70%-os részvételi arányt még nem éri el. A méhnyak rosszindulatú daganatai tekintetében az országos adatokhoz hasonló statisztikailag a helyzet.

A járásban az élve születések és halálozások aránya a 2000. év körüli időben fordult meg, tehát ekkortól kezdett csökkenni a lakosságszám, míg országosan ez a tendencia már az 1980-as években bekövetkezett. A csecsemőhalandóság a megyében továbbra is kedvezőtlenebb a hazai átlagtól, ugyanakkor Tiszaújvárosban a koraszülöttek aránya az országos átlaghoz hasonlóan alakult a 2012-2015. közötti időszakban.

A Népegészségügyi Osztály vezetője tájékoztatójában kiemelte, hogy az életmód megváltoztatása felnőtt korban sokkal nehezebb, ezért a fiatalabb korosztályoknál nagyobb hangsúlyt kell fektetni az elsődleges megelőzésre, ugyanakkor - mint másodlagos megelőzés - a szűrővizsgálatok fontosságát is hangsúlyozta. A szervezett szűrővizsgálaton való megjelenés egyre elfogadottabbá válik a lakosok körében, az egészségmagatartásukba lassan beépül. A vizsgálaton történő megjelenés mind nagyobb arányának eléréséhez azonban továbbra is a munkahelyek, önkormányzatok, civil szervezetek és a média közreműködése, összefogása szükséges.

Ferenczi László