Költségvetés: első olvasatban jó

kr ulesA költségvetésről egy hét múlva lesz végszavazás.Tiszaújvárosban továbbra is az a cél, hogy a település élhető, fenntartható és versenyképes város legyen - ez a legfontosabb „üzenete” az önkormányzat 2018. évi költségvetési tervezetének, melyet - rendeletet még nem alkotva - első olvasatban február 8-án tárgyalt a képviselő-testület.

A központi jogalkotás hatására folyamatosan gyengül az önkormányzatok öngondoskodó képessége, szűkül a mozgástér, nem tudnak szabályozni fontos együttélési normákat, például a kukázást, az állattartást, és kevesebb a fejlesztésekre fordítható forrás. Nem kivétel ez alól városunk sem - áll a Bráz György polgármester által beterjesztett költségvetési javaslat bevezetőjében.

Gazdasági környezet

Tiszaújváros életét, lehetőségeit alapvetően a helyi gazdaság teljesítménye határozza meg. Az önkormányzat 2013-ban olyan adópolitikát dolgozott ki és vezetett be, mely elősegíti a gazdasági szereplők, a helyi vállalkozások versenyképességét, ebből adódóan növelik a pénzügyi stabilitást.

A helyi iparűzési adó mértékét két lépcsőben 2%-ról 1,5%-ra csökkentette a testület, ennek eredményeként csak az elmúlt évben 1,4 milliárd forint maradt a vállalkozásoknál. A gazdaságfejlesztési- és adóstratégiának köszönhetően jelentős területeket értékesített a város az ipari parkban, épül a Jabil logisztikai központja, készül a magyar-japán közös beruházással megvalósuló műgumigyár és előkészítés alatt áll a MOL Nyrt. eddigi legnagyobb volumenű beruházása, a Poliol-projekt.

Tiszaújváros az északkelet-magyarországi régió egyik ipari, gazdasági központja. Járásszékhely településként meghatározó szerepet tölt be a térségben. Ebből következően a tiszaújvárosi gazdaság állapota kulcskérdés mind a helyi társadalom, mind a környezetünkben található településen élők szempontjából. Ennek érdekében minden rendelkezésre álló eszközzel, elsősorban az adóstratégia folytatásával, törekedni kell a foglalkoztatás bővítésére, a kötelező és önként vállalt feladatok színvonalas ellátásához szükséges bevételek megteremtésére.

Csakhogy az előző évhez hasonlóan 2018-ban is olyan kiadási tételek jelennek meg a költségvetésben, melyek jelentősen befolyásolják a lehetőségeket. Bevételt csökkentő tétel az egyes állami támogatások elvonása, kiadást növelő tétel ugyanakkor a szolidaritási hozzájárulás, a minimálbér, a garantált bérminimum emelése, melyhez központi forrásban nem részesül az önkormányzat. Az állami elvonások miatt összesen 2 milliárd forinttal csökkennek a város érdekében felhasználható források.

Számos feladat, fejlesztési elképzelés megvalósításában gondolkodik a város vezetése, azonban a vázolt okok miatt ezek végrehajtása csak a mindenkori pénzügyi lehetőségekhez mérten, tudatos, fegyelmezett szemlélet mellett, ütemezetten történhet. Annál is inkább, mivel számos szakmailag megalapozott és előkészített pályázatot nyújtott be Tiszaújváros az elmúlt években, de valamennyi jelentős kérelmünket elutasították.

Számok, elvek, programok

A költségvetési bevételek tervezett előirányzata 6,9 milliárd forint, melyet az előző évi maradvány 800 millió forinttal, az állampapírok visszaváltása 1,5 milliárd forinttal egészít ki a tervezet szerint. A kiadások előirányzata 9,2 milliárd forint, ebből 8 milliárd a működési kiadás, a felhalmozási költségvetés kiadásainak előirányzata 1,2 milliárd forint.

Csak olyan városirányítási modellt kíván az önkormányzat működtetni, amely valós közösségi igények kielégítését szolgálja - áll a javaslatban. Fontos alapelv, hogy minden forint elköltése ellenőrzötten, törvényesen és etikusan történjen. Az elsődleges cél, hogy Tiszaújváros élhető, fenntartható és versenyképes legyen. Kiemelten fontos a pénzügyi stabilitás megőrzése, az önkormányzati vagyon gyarapítása. Ésszerű városfejlesztés, felelős, hatékony és átlátható vagyongazdálkodás jellemzi 2018-ban is a várost, úgy, hogy a kötelező és önként vállalt önkormányzati feladatokat maradéktalanul és magas színvonalon láthatóak el, és kiegyensúlyozott, ugyancsak magas színvonalú szolgáltatások nyújthatók.

Az elmúlt években több programot is indított az önkormányzat - „Látható Tiszaújváros”, „Zöldülő Tiszaújváros”, „Tiszaújváros visszavár”, „Virtuális/Digitális Tiszaújváros” - melyeket a nehezebb körülmények, rosszabb feltételek ellenére folytatni kíván, ezek elemei be is épültek a költségvetésbe. Ugyancsak folytatódik a távhőszolgáltatás rekonstrukciója, elsősorban az önkormányzati tulajdonú TiszaSzolg 2004 Kft.-nél képződő források terhére.

A szakképzett munkaerő megtartása érdekében az a törekvés, hogy az alkalmazottak juttatásai megmaradjanak, a külön juttatások, melyeket az utóbbi években nyújtott az önkormányzat, továbbra is biztosítottak legyenek. További önkormányzati bérelemek is lesznek az intézményeknél és a gazdasági társaságoknál foglalkoztatottak részére.

A javaslat szerint a képviselő-testület 2018. március 1-jétől az intézményeknél a munkavállalók közti bérfeszültségek enyhítése és a munkavállalók megtartása érdekében munkavállalónként havonta bruttó 10 ezer forint összegű bérrendezési keretet biztosít, melynek munkavállalónkénti felosztását az intézményvezetőnek előzetesen egyeztetnie kell a polgármesterrel. A bérrendezési keret meghatározásánál csak azok a munkavállalók vehetők számításba, akiket nem érint, illetve nem érintett központi bérpolitikai intézkedés, kivéve a minimálbér-, illetve garantált bérminimum emelést.

Az állam a legnagyobb kockázat

Dr. Fülöp György alpolgármester a szocialista frakció nevében szólva jónak nevezte a költségvetési tervezetet. Mint mondta, a bevételek biztosítják a zavartalan működtetést és fejlesztésekre, felújításra is van fedezet. Hozzátette, van némi kockázat a tervben, de szigorú, fegyelmezett munkával végrehajtható. A nehézségekről szólva az alpolgármester kitért arra, hogy 1,7 milliárd forintot von el az állam szolidaritási hozzájárulás címén, 315 millió forint állami támogatást pedig az adóerő-képesség okán nem kap meg a város. További 1,4 milliárd forint bevételtől pedig azért esik el az önkormányzat, mert két lépcsőben 2-ről 1,5%- ra csökkentette az iparűzési adó mértékét. Fülöp György ugyanakkor hangsúlyozta, ez utóbbi intézkedés nyomán ennyi pénz marad a vállalkozásoknál, s ennek gazdaságfejlesztő hatása már érezhető.

Dr. Kébel Zsolt, a Városért Egyesület képviselője „közepesen jónak” ítélte meg a költségvetést. Az elért eredmények elismerése mellett egyebek mellett arról szólt, hogy hosszabb távra kellene előretekinteni. Több kockázatot is vállalhatna az önkormányzat - mondotta -, akár hitelt is vehetne fel, például a gyógyászati részleg, a fürdőkomplexum fejlesztésére, uszoda, vagy jégpálya építésére.

Bráz György polgármester meglehetősen indulatosan reagált az elhangzottakra (melyért később elnézést kért). Mint mondotta, a város rendelkezik 5 éves programmal, s a városvezetésnek világos céljai vannak, megőrizni a társadalmi békét, s megfelelő komfortérzetet nyújtani a lakosságnak. Egy tisztességes városvezetés gondolkodásába jelen helyzetben nem fér bele a hitelfelvétel kockázata. Bráz György leszögezte, ma az állam jelenti a legnagyobb kockázatot. Nem tudni ugyanis, hogy milyen jogszabályok születnek egyik napról a másikra, mikor és milyen módon fosztja ki az önkormányzatokat, az embereket a központi hatalom.

A költségvetésről, és végrehajtásának részletszabályairól február 22-én határoz a testület.

Ferenczi László

elérhetőségek

kormányhivatal

Tiszaújvárosi Járási Hivatal Kormányablak
(Tiszaújváros, Bethlen G. út 7.)

Telefonszámok:

Járási titkárság: 49/795-224
Információ: 49/795-244
Kormányablak: 49/795-242

egyéb tájékoztatók