Jubileumi időutazás

kr kaffka 1
Az „Ügyes Kezek” kézműves csoport munkái.

Az elmúlt két évtizedre emlékezett vissza a Kaffka Margit Pedagógus Nyugdíjas Klub. A jubileum alkalmából Bráz György polgármester köszöntötte a tagságot.

- Most egy kicsit visszaugrok az időben - kezdte ünnepi beszédét a polgármester. - Valamikor a hetvenes években nagyon büszkék voltunk arra, hogy mi a fiatalok városa vagyunk, akkor elképzelhetetlen lett volna, hogy egy ilyen közösség létrejöjjön. Azonban haladtunk előre az időben, korosodott a város és az alapítók is. Szükség lett olyan közösségekre, ahová az idősödők összejöhetnek, nekik való programokat szerveznek. Én nagyon örülök annak, hogy még sokan együtt vagyunk ebből a korosztályból. Bár egyre több a nyugdíjas, mégis nagyon büszke vagyok arra, hogy ez a város képes gondoskodni az idősödő nemzedékről.

Suller Istvánné egyike volt az alapítóknak, majd évekig elnöke volt a klubnak. Szívesen emlékszik vissza a múltra.

- Legelőször a Derkovits Kulturális Központban jöttünk össze, majd a Hamvas Béla Városi Könyvtár adott otthont a klubnak. Nagyon fontos volt nekünk - és most is az - hogy együtt legyünk, hogy egy közösségbe tartozzunk - mondta az egykori elnök. - Ütemterv, munkatervek alapján dolgoztunk és nagyon örülök, hogy a könyvtáron kívül rögtön mellém állt az önkormányzat is. Támogatta a pályázatokat, így nagyon sok mindent meg tudtunk valósítani. Évente több kirándulást is szerveztünk. Nem csak Magyarországot jártuk be, hanem minden évben határ menti magyar településekre is ellátogattunk. Nagyon büszke vagyok arra, hogy rögtön a legelső évben sikerült Kassával baráti kapcsolatot kiépíteni. Ezt a mai napig fenntartjuk, és nagyon sajnálom, hogy pont az idén nem tudtak eljönni. Azonban a legfontosabb számunkra Kaffka Margit szülővárosa, a romániai Nagykároly. Nagyon jó és termékeny az együttműködés. Rendszeresen jönnek kiállításokkal, előadásokkal, valamint mi is időről-időre meglátogatjuk őket. Most is tervezzük, hogy ebben az évben elmegyünk, mert idén emlékezünk Kaffka halálának 100. évfordulójára.

A húszéves jubileum alkalmából a két évtized eseményeiből, emlékeiből állítottak össze egy tárlatot.

- Egy időutazás ez a kiállítás - nézett körbe Koczor Gézáné, aki szintén az alakulástól kezdve részt vesz a klub életében. - Végigfutott rajtam a húsz év történése és rájöttem, hogy nagyon-nagyon sok régi emlék köt össze minket, és azt mondhatom, hogy ezért érdemes ezt csinálni. Miközben válogattuk a fotókat, azon lepődtem meg, hogy nagyon sok helyre mentünk el kirándulni és szerintem ennek a klubnak ez az egyik nagy előnye, hogy olyan helyre is eljutunk, ahová magunktól nem mennénk. Jó csapat vagyunk, sokat szórakozunk, szeretjük egymást, kézimunkázunk, recepteket cserélünk, könyvekről beszélgetünk.

Közel nyolcvan tagja van a klubnak, főleg nők és volt pedagógusok. Oláh Gyula azonban nem a tanári pályáról ment nyugdíjba és a férfi vonalat erősíti a csapatban.

- Bár nem pedagógus voltam, gépészként mentem nyugdíjba, mégis nagyon jól érzem magam ebben a nyugdíjas klubban - mondta. - Azt szeretem, ha nyüzsög az élet, ha vannak körülöttem emberek. Várkonyi Ilonával, a Kaffka klub vezetőjével egy irodalmi klubba járunk és ott ismerkedtünk meg, ő hívott meg minket, azt mondta, hogy feltétlenül a Kaffkában a helyünk. Rögtön be is dobott a mélyvízbe, mert pont nőnap volt és felkért, hogy egy köszöntőt írjak a hölgyeknek.

ema