Pénzügyek, egészségügy az év végén

kr ules 1A képviselők nagy érdeklődéssel hallgatták az egészségügyi állapotunkról szóló beszámolót.

Pénz- és egészségügyi kérdések álltak a középpontban a képviselő-testület tavalyi utolsó, december 19-én tartott ülésén. A grémium módosította az önkormányzat 2019. évi költségvetéséről szóló rendeletét, és elfogadta a Tiszaújváros lakosságának egészségi állapotáról szóló tájékoztatót.

A testületi ülésre eljött és szót kért Dr. Vereckei Csaba megyei rendőrfőkapitány is. A dandártábornok bejelentette, hogy 2020. január elsejétől új rendőri vezető kap megbízást a Tiszaújvárosi Rendőrkapitányság irányítására. Dr. Kalapos István ezredes nem azért távozik a Tiszaújvárosi Rendőrkapitányság éléről, mert valami hibát követett el, ellenkezőleg, olyan jó munkát végzett, hogy most újabb komoly feladatot kapott, az edelényi kapitányságot kell felhoznia olyan szintre, mint a tiszaújvárosi - hangsúlyozta a rendőrfőkapitány. Kalapos Istvánt Miskolci István alezredes váltja, aki az ország legnagyobb rendőrkapitányságán, a miskolcin volt helyettes vezető, s közel 30 éves rendőri múlttal rendelkezik. A dandártábornok hozzátette, szakmai meggyőződése, hogy az új - egyelőre megbízott - vezető tovább tudja vinni azt a színvonalas munkát, ami a Tiszaújvárosi Rendőrkapitányságot jellemzi.

Rendkívüli támogatások

A képviselő-testület a költségvetés szeptemberi módosításakor a bevételek és kiadások előirányzatát 12.691.948.133 Ft-ban határozta meg, ezt most 74.713.717 Ft-tal megnövelte. A növekmény nagy része a működési támogatásokból (34 millió) és a működési bevételekből (31 millió) származik. Kiadási oldalon döntően a működési kiadások (69 millió) „viszik el” a többletet.

A költségvetéshez kapcsolódva több támogatás odaítéléséről is határozott a testület.

A Tiszaújvárosi Görögkatolikus Parókia a 2020. évi önkormányzati támogatás terhére 3 millió forint működési támogatást kapott az egyházközség zavartalan működését szolgáló kiadások finanszírozásához, a 2019-ben megvalósított beruházások ugyanis megnövelték a kiadásokat, így nem volt fedezet a téli hónapokban jelentkező működési kiadásokra.

A Tiszaújvárosi Triatlon Klub (TTK) 3, a Tiszaújvárosi Kajak-Kenu és Sárkányhajó Egyesület (TKKSE) 4,5, a Tiszaújvárosi Phoenix Kosárlabda Klub (Phoenix) 3,5 millió forint rendkívüli támogatáshoz jutott.

A TTK az elért eredmények fenntartása és további javítása érdekében az edzői állomány finanszírozásra, illetve az edzésfeltételek biztosítására, a felkészülési periódus edzőtáborainak költségeire, az eszközpark karbantartására, eszközcserére használja fel a támogatást.

A TKKSE elnöke a támogatási igény indokaként arra hivatkozott, hogy jelentős többletforrást igényelt a két kajak-kenu egyesület fúziója során felmerült könyvvizsgálói, jogi közreműködői költségek finanszírozása, a Kínában megrendezett Kajak-Kenu Maratoni Világbajnokság részvételi önköltsége, valamint az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság részére fizetendő terület- és vízfelület használat költsége is.

A 2019 szeptemberében kezdődött új idény új kihívásokat jelentett a Phoenix számára. Az utánpótlás területén megnövekedett létszám, illetve az óvodás csoport indítása miatt növelni kellett az edzők számát 3 fővel, az ő bérük és azok járulékainak fedezetéhez szükséges forrás azonban finanszírozási gondokat okoz az egyesületnél. A biztonságos és kiegyensúlyozott szakmai munka érdekében szükséges az önkormányzati támogatás - vélte a testület többsége. Nem úgy a Fidesz képviselői, akik pontonkénti szavazást kérve a rendkívüli támogatásoknál a tartózkodás gombot nyomták meg, ahogy a módosított költségvetési rendeletnél is.

Vidékiek kedvezménye, bérgarancia

Korábbi döntések alapján a TiszaSzolg 2004 Kft. 2019. december 31-ig munkanapokon a Tiszaújvárosi Gyógy- és Strandfürdőben 50 %-os kedvezményt biztosított a helyi településkártyával rendelkező hejőkürti, nagycsécsi, sajóörösi, sajószögedi, tiszapalkonyai és oszlári lakosok részére, míg a mezőkeresztesiek esetében 30 %-os volt a kedvezmény.

A települések polgármesterei kérték, hogy továbbra is éljenek ezek a kedvezmények, s e kéréseknek a testület helyt adott.

A képviselő-testület az önkormányzati intézményekben dolgozók részére az illetmények 2019. december 31-i szintre történő kiegészítéseként január 1-jétől február 28-ig (a költségvetés elfogadásáig) továbbra is biztosítja a munkáltatói döntésen alapuló illetményeket, kereset-kiegészítéseket, egyéb juttatásokat úgy, hogy a 2019. december 31-i szintnek megfelelő összes járandóságuk ne csökkenjen, figyelembe véve a jogszabályokból adódó (minimálbér, garantált bérminimum, besorolás szerinti, illetve egyes ágazatok jogszabályok szerinti) emelkedéseket.

A Polgármesteri Hivatal dolgozói számára pedig a 2019. évre megállapított illetmény időarányos részének fedezetét biztosítja a testület januárra és februárra.

Egészségi állapotunk

Tiszaújváros lakosságának egészségi állapotáról és az azt befolyásoló tényezőkről rendszeresen tájékozódik a képviselő-testület. Így tett most is, megtárgyalva a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Mezőkövesdi Járási Hivatal Népegészségügyi Osztálya által készített tájékoztatót.

E szerint a demográfiai adatok azt mutatják, hogy a 2011 és a 2017 decembere közötti időszakban közel 1300 fővel csökkent Tiszaújváros lélekszáma. 2014 - 2017 között a 0-14 éves korosztály közel 300 fővel csökkent, a 65 év felettiek száma közel ugyanennyivel nőtt. A 15-64 évesek létszáma pedig négy év alatt közel 900 fővel csökkent. A vizsgált időszakban az élve születések aránya csökkenő, míg a halálozásoké növekvő tendenciát mutat, a természetes fogyás azonban nem érte el sem a megyei, sem az országos népességfogyás kedvezőtlen szintjét.

A tájékoztató kitér a haláloki struktúrára is, mely nemenként a teljes, 0-X évesek és a 15-64 évesek korcsoportjában uralkodó vezető halálokok súlyát szemlélteti. 2012-2016 között 422 haláleset történt Tiszaújváros teljes férfi és 409 a teljes női lakossága körében. A város teljes lakossága (0-X éves) és mindkét nem tekintetében a keringési rendszer betegségei miatt bekövetkező halálozások a legjelentősebbek (férfiaknál 40%, nőknél 52% ). A rosszindulatú daganatok miatti halálozások képviselik a második legjelentősebb haláloki súlyt (férfiaknál 32%, nőknél 24%).

A 15-64 évesek korcsoportjában férfiaknál 147, nőknél 69 a halálesetek száma a vizsgált időszakban. Itt a rosszindulatú daganatok miatti halálozások kerültek az első helyre, a nőknél közel kétszeres, a férfiaknál azonos részarányt képviselve a teljes korosztály halálozásához mérten. Ezt követi a keringési rendszer betegségei miatti halálozás. A férfiaknál e két haláloki csoport 66%-ban, a nőknél csaknem 70%-ban felelős a halálozásért. A többi vezető halálok közül kiemelt figyelmet érdemel a 15-64 évesek körében az emésztőrendszer betegségei miatt bekövetkező halálozások részaránya, mely a gazdaságilag aktív korosztályba tartozó férfiakat közel 5 százalékkal nagyobb arányban sújtotta, mint a nőket.

A vizsgálatok eredményei alapján statisztikailag igazolt, hogy az összes halálokot vizsgálva a férfiaknál és a nőknél is a tiszaújvárosi lakosság halálozása az összes korcsoportban az országos halálozási szinthez hasonlítva kedvezőbb.

A rosszindulatú daganatok okozta halálozás a teljes lakosság tekintetében a második leggyakoribb halálok országos, megyei és települési viszonylatban is. A tiszaújvárosi férfiaknál a rosszindulatú daganatok okozta halálozás a 0-X éveseket vizsgálva az országos halálozást ugyan meghaladja, de statisztikailag nem szignifikáns az eltérés. A korai daganatos halálozás a 15-64 éves férfiaknál mind Tiszaújvárosban, mind a Tiszaújvárosi járásban kedvezőbb az országosnál, de ez sem szignifikáns statisztikai szempontból. A női lakosság körében a rosszindulatú daganatok okozta halálozás mindkét életkori csoportban kimutathatóan kedvezőbben alakult, mint országos szinten.

Más a helyzet a rosszindulatú daganatos megbetegedéseknél. E tekintetben az országos szinttől kedvezőtlenebb a kép, és az eltérés mindkét nemnél és korcsoportnál statisztikailag megalapozott.

Az összes esetszám 2012-2016 között a teljes férfi lakosság körében 433, a nőknél 454. A 15-64 éves életkorban bekövetkező megbetegedések esetszáma ugyanezen időszakban a férfiaknál 184, a nőknél 224 volt. A teljes férfi lakosság és a 15-64 éves korosztály körében is a légcső, hörgő és a tüdő, majd ezt követően a vastagbél, végbél rosszindulatú daganatos megbetegedései uralkodnak, de a prosztata rosszindulatú daganatos megbetegedése is jelentős. A teljes és a 15-64 éves női korosztályban is a rákos megbetegedési struktúrát az emlő, majd ezt követően a légcső, hörgő és a tüdő rosszindulatú daganatos megbetegedései a legnagyobb súlyúak, de a vastagbél, végbél rosszindulatú daganatos megbetegedések is jelentős arányúak.

A keringési rendszer betegségeinek népegészségügyi jelentőségét alátámasztja, hogy igen jelentős súllyal okozzák a lakosság korai halálozását. A tiszaújvárosi lakosság körében mindkét korcsoportban (0-X, 15-64 évesek) és mindkét nemben kedvezőbb a helyzet a hazai átlagnál, de csak a teljes férfi korcsoportban kellően megalapozott statisztikailag az országos átlag alatti halálozási szint.

A légzőrendszer betegségeinek kiemelését elsősorban nem haláloki súlyuk, hanem egyfelől a csoportba tartozó, elkerülhetőnek tekinthető halálokok (pl. tüdőgyulladás 0-74 éves korban), másfelől a jelentős helyi ipari termelés indokolják. A tájékoztató szerint a levegőszennyezettség fontos szerepet játszik a krónikus légzőszervi betegségek gyakoriságában és súlyosságában, de nem hagyható figyelmen kívül, hogy ezek a betegségek több okra is visszavezethetők. A levegőszennyezettség a légúti betegségek oka, elősegítő faktora és a krónikus betegségek rosszabbodásának okozója egyaránt lehet. A környezeti levegő szennyezettségen kívül a belsőtéri allergének (házipor, atka, penész) és egyéb belsőtéri szennyezők (pl. dohányfüst), a genetikai és táplálkozási tényezők, a rossz szociális helyzet és a rossz higiénés viszonyok egyaránt fontos kockázati tényezők lehetnek. Az elemzés eredménye szerint a légzőszervi betegségek okozta halálozás tekintetében a férfiak az összes életkorban statisztikailag igazolható módon is kedvezőbb halálozási mutatókat értek el a vizsgált években. Tiszaújváros női lakossága ugyan az összes életkori csoportot vizsgálva mérsékelten kedvezőbb halálozási adatokat mutat, a 15-64 éves korcsoportban az országos halandóságnak megfelelő mutatókat produkál, azonban nem igazolható statisztikailag eltérés a légzőszervi betegségek okozta halálozásban a nők körében az országos értékekhez képest.

Tekintettel arra, hogy az egészségi állapot nagyban függ az életmódtól, az egészségtudatos magatartástól, ezért a megelőzésben az elsődleges prevenció a legfontosabb, különösen a fiatalabb korosztályoknál.

A másodlagos prevenciót szolgálják a népegészségügyi szűrővizsgálatok. A tájékoztatóban foglaltak szerint a szervezett szűrővizsgálaton való megjelenés egyre elfogadottabbá válik a lakosok körében, az egészség-magatartásukba lassan beépül. A vizsgálaton történő megjelenés mind nagyobb arányának eléréséhez azonban továbbra is a munkahelyek, önkormányzatok, civil szervezetek és a médiák közreműködése, összefogása szükséges.

A lakosság egészségi állapotának javítása érdekében javasolt elsődleges és másodlagos prevenciós programok sikerességének alapja, hogy több színtéren, összehangoltan valósuljanak meg. Ennek lehet hatékony eszköze Tiszaújváros Egészségtervének kétévente felülvizsgált és aktualizált cselekvési terve, melyet rövidesen tárgyal a testület, s melybe a Népegészségügyi Osztály vezetőjének javaslatai is beépülnek.

Ferenczi László