Íjjal, akár medvére is

kr ijasz 1Olyan pontosan lehet vele lőni, mint egy puskával.

Ötvenezer éves eszköz, de még ma is használják vadászatra. 1900 óta olimpiai versenyág, és nagyon jók vagyunk benne. A tiszaújvárosi Feketekese Íjász Egyesület is számos országos, Európa-, és világbajnoki helyezettel büszkélkedhet. Múlt heti versenyükön látogattuk meg őket.

- Klubunk három évvel ezelőtt alakult egy baráti társaságból, akik régebben íjászkodtak - mondja Varga József, az egyesület elnöke. - Tíz fővel kezdtünk, most huszonöten vagyunk, sok kisgyerek, illetve fiatal felnőtt tagunk van.

- Miről szól a mai verseny?

- A mai verseny egy 3D-s versenyszám, 3D-s gumiállatokra kell lövéseket leadni. Felkészülési versenynek szántuk, ugyanis idén nyáron Szekszárdon lesz a 3D-s világbajnokság, oda készítjük fel a versenyzőket.

- Hunter kategóriában indulok, profi felszereléssel - mutatja csigás íját Lévay Tibor, a rimaszombati Bástya Íjász Klub tagja.

- Hunter, vagyis vadász kategória, ez azt jelenti, hogy ezzel az íjjal vadászni is lehet?

- Lehetne, de akkor más vesszőket kellene használnom, mert ezek a versenyvesszők nem megfelelőek egy vadászatra.

- Még a mai napig vadásznak íjjal?

- Persze. Az itt versenyzők között is van, aki vadászik. Én nem, mert Szlovákiában nincs megengedve, de Magyarországon igen.

- Egy ilyen íjjal vaddisznóra, vagy őzre is szoktak vadászni?

- Még medvére is. Minden íjnak van egy kinetikai energiája, és egy táblázat alapján meghatározható, hogy azzal az íjjal milyen állatra szabad lőni. Egy gyengébb íjjal fácánra, aztán egy erősebbel őzre, muflonra, még erősebbel disznóra, és végül medvére.

- A fácán kicsi célpont, ahhoz nagyon jónak kell lenni, hogy valaki eltalálja.

- Kérdés, hogy milyen messziről. Öt méterről is lehet fácánt lőni, csak meg kell várni, míg bejön. Nem én megyek a vad után, mert az hamarabb észrevesz, hanem megvárom, hogy odajöjjön. Ott ülök és megvárom, amíg bejön a vad, és aztán egy pontos lövéssel el kell ejteni, úgy ahogy most a versenyen.

- Milyen íjat használ?

- Két csigás íjam van. Van rajta egy kifutó, ezen állítjuk be azt, hogy a vessző hogyan repüljön a célra - egyenesen, jobbra, balra, fel vagy le. Van egy öttüskés irányzékom, ami vadászirányzék. Ilyet használnak vadászatra, mert nem tudni előre, hogy hány méterre jön be a vad, és ott már nincs idő állítgatni, hanem - mivel 20-30-40-45 méterre van belőve az íj -, a távolság függvényében azt a tüskét kell használni az irányzékban.

- Akkor ezzel az íjjal majdnem olyan pontosan lehet lőni, mint egy puskával?

- Legalább olyan pontosan, bizonyos távon belül. Lövünk vele nagyobb távokra is, van olyan verseny, ahol 165 méterre van a cél.

- Általában egy ilyen versenyen milyen messzire lőnek?

- A 3D vadászversenyen 5-től 45 méterig vannak a távok. De az 5 métert ugyanolyan nehéz meglőni, mint a 45 métert, mert ha nem jól becsülöm meg a távot, akkor lehet, hogy csak nyolcast lövök.

Kicsivel arrébb olyan íjakat látok, amik jobban emlékeztetnek az ősi íj formájára. Gyerekek gyakorolnak velük, és fogalmam sincs hogyan, de mindig célba találnak.

- Ezeken az íjakon nincs irányzék, ők hogyan céloznak?

- Ők úgynevezett húrmértékes célzással lőnek - magyarázza a technikát Jószai János íjász. - Ez azt jelenti, hogy a vessző hegyét kell rátenni a célra, viszont hogy a megfelelő irányba álljon a vessző, előtte távolságot mér a vesszőtől. Mindig ugyanoda, ugyanahhoz az arcponthoz húz, és a vessző vége vándorol az arc mellett fel vagy le, távolságtól függően. Ez a húrmértékes célzás. Az irányzék nélküli íjaknál ez a legpontosabb célzási módszer.

Surányi P. Balázs