Az Alkotmánybíróság (Ab) megsemmisítette a vagyonadó ingatlanokra vonatkozó részét, mondván, a szabályok sértik a jogbiztonságot. 
A határozat szerint a vagyonadó több passzusa, az autókra, a vízi és légi járművekre kivetett adó kiállta az alkotmányossági próbát. Az Ab döntése 50 milliárd forinttal rövidíti meg a költségvetést. Hogy ennek milyen hatásai lettek volna a városban, arról lapunk Oláh György ingatlanszakértőt kérdezte.
- Mi az ingatlanszakma véleménye az eltörölt adóról?
- Az, hogy legyen-e vagyonadó (ingatlanadó), vagy nem, politikai döntés kérdése. Ha a döntés igen, ezután vethető fel a kérdés, hogyan kell „kiszámítani” az ingatlanadót. Az ingatlanszakma véleményét legjobban talán az fejezi ki, hogy a MAISZ (Magyar Ingatlan Szövetség) az elsők között támadta meg a törvényt az Ab előtt. Nem azért, hogy kell, vagy nem, hanem a számítás módszere miatt. Az ingatlanoknak kétféle értéke van. Mennyiért lehet felépíteni, azaz mennyi a befektetett vagyon, illetve mennyiért lehet eladni! Az első a költség alapú érték, a második a piaci forgalmi érték. Vagyis egy 180 négyzetméteres családi ház felépítése - az anyagköltséget és munkadíjat figyelembe véve, azonos komfortfokozatot feltételezve - nem sokban különbözne Tiszaújvárosban, vagy Tiszapalkonyán. Átlagosan 160 ezer Ft/nm-el számolva ez - telek nélkül - nem éri el a 30 milliót. A telekkel együtt pedig biztos, hogy mindkét településen több mint 30 millió forint a költség. Mégis, míg Tiszapalkonyán a piaci forgalmi értéke ennek az ingatlannak biztos, hogy jóval a 30 millió alatt lenne, városunkban átlépné ezt az értéket. A szakma véleménye szerint tehát nem a piaci forgalmi értéket kellene megadóztatni – mert ez napról-napra változik, szinte követhetetlen, hanem a költség alapú (befektetett vagyon) értéket (ha már ez a cél), ami állandóbb, pontosabb, azaz az építés költségeit veszi figyelembe, és ezt korrigálja az életkorral. Konkrét példa, hogy egy vidéken megépített, közel 100 milliós bekerülésű ingatlannak a piaci forgalmi értéke a harmada sincs.
- Tiszaújvárosban hozzávetőlegesen hány ingatlant érintett volna az adó bevezetése?
- Városunkban a közel 4200 panellakást, valamint a sorházakat egyáltalán nem érintette volna ez a típusú adó. A kertes, családi házas övezetből az egyedi telkes családi házak közül szerintem 100-150-re tehető az érintettek száma. Az adóval érintett országos átlagot az ingatlanok 5%-ára becsülték, ez nálunk kb. 3-4% lett volna.
- Hogyan befolyásolta volna az ingatlanok értékét az adó és mit generált volna ez az ingatlanpiacon?
- Szerintem befolyásolta volna az ingatlanok értékét – papíron. Mert tényként állapítható meg, hogy egy eladásra kínált 38-40 milliós értékű ingatlant a tulajdonosa a vagyonadó bevalláskor 29,5 milliósnak szeretné láttatni. A 30-32 milliós határérték körül pedig igen nagy lett volna a „tolongás” lefelé. Országos szinten ez az elmúlt két hónapban már be is bizonyosodott. Ezért rendkívül torz ez a 30 milliós határ.
- Véleménye szerint jó vagy rossz, hogy eltörölték az ingatlanadót? Szükség lenne erre esetleg más formában, más szabályozással?
- Szükséges rögzíteni, hogy az ingatlanszakmát - ezt a szövetség vezetőitől tudom – ebben a témában nem kérdezték meg. A kalkulátort sem a győri, sem a budapesti, sem a miskolci ingatlanos kollégáim és én magam sem próbáltuk ki. Én nem tudok és nem is akarok próféta lenni ebben az ügyben, de ha már a kérdés itt van előttem, a véleményem – több mint 20 év szakmai tapasztalat alapján - elmondom, bár tudom, ezzel sokan nem értenek egyet. Az ingatlanadót első körben minden ingatlanra, teljes értékűen be kellene vezetni. Úgy, hogy például a panellakásokra, fővárosi, városi, kisvárosi szorzó alapján, jelképesen, legyen ingatlanadó, ez mondjuk a példa kedvéért egy tiszaújvárosi 48 nm-es panellakás után max. évi 50 Ft/nm/év x 48 nm = 2.400 Ft/év. A családi házaknál a költség alapú számítás szerint értelemszerűen több, a jelenleginél persze kevesebb. Így első körben „átláthatóvá” válna a ma még teljesen ismeretlen magyar ingatlanvagyon. Ezen adatok ismeretében – ezeket alaposan elemezve, mai szóhasználattal: hatástanulmányt készítve, egy-két éves trendet megfigyelve, az ingatlanszakmát bevonva, a szakma által oly szükségesnek tartott országos ingatlan-vagyonkataszter alapján lehetne a későbbiekben egy korszerű, „európai” ingatlan-vagyonadót bevezetni. Mert azzal gondolom mindenki egyetért, hogy egy (vagy kettő-három) fővárosi 120-140 nm-es (esetleg számla nélkül bérbe adott) lakásvagyon után (még ha annak a tulajdonosa vidéken lakó, netán önkormányzati támogatásban is automatikusan részesülő személy – bizony van ilyen is) mégis csak kellene valamilyen (ingatlan)vagyonadót fizetni.
Fenyves Attila